A finanszírozásról szóló rovatunk első a család- és gyermekjóléti szolgáltatás, ezen belül pedig a szolgálatok és központok támogatási rendszerét nézzük meg, szerkezetileg, összegszerűen, illetve a rendszer működésének sajátosságait illetően.

 

A család és gyermekjóléti szolgáltatás finanszírozását 2016-tól, a kétszintű rendszer felállításától kezdve vizsgálom. Alapvetően mind a család- és gyermekjóléti szolgálatok (továbbiakban szolgálat) és a család- és gyermekjóléti központok (továbbiakban központ) finanszírozási elve azonos elveken nyugszik és a 2016-2022-es időszakot tekintve stabil volt, nem történt lényeges módosítás. A szolgáltatás jelenlegi finanszírozása a teljesítmény-indikátor nélküli finanszírozási rendszerek közé sorolható, ezen belül a települési lakosságszám alapján támogatott szolgáltatások közé tartozik.  

 

Család és gyermekjóléti szolgálat

A finanszírozás alapját egy viszonylag összetett képlet határozza meg:

T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ

ALsz = alaplétszám,

járásszékhely önkormányzatok esetében: lakosságszám/8 000,    

fővárosi kerületi önkormányzatok  esetében: lakosságszám/12  000,  

egyéb önkormányzatok  esetében:  lakosságszám/5  000,  de minimum 1 fő,

SZk = korrekciós szorzója,    

azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához  viszonyítva  - tárgyévet  megelőző  év  május  31-én  -  a  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezményben részesülő  gyermekek  aránya  meghaladja  a  2,5  %-ot:  1,5,  minden  más  önkormányzat esetében: 1,

KLsz = kiegészítő létszám, egy tizedesjegyre kerekítve.

a közös hivatalt alkotó települések számától és együttes lakosságszámától függ; 5-8 település esetén L/10 000, de legalább 0,5 fő, 8 település felett 2*L/10 000, de legalább 1 fő,

= fajlagos támogatás összege (évente, a költségvetési törvényben kerül rögzítésre)

 

A Kvtv szövegezése alapján a támogatás meghatározása a „személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével” történik, ez azonban bármennyire is jól hangzik, biztos nem igaz. Egyrészt a biztosított finanszírozás akkor sem biztosítana szolgálatok egy dolgozóra eső költségeit, ha dolgozói létszám azonos lenne a Kvtv-ben számolt létszámmal. Valójában azonban az elvárt dolgozói létszám ennél magasabb, ugyanis a szakmai rendelet szerint az elvárt dolgozói létszám magasabb a finanszírozottnál.

Az Nmr szrint a családsegítők szakmai létszáma 4000 fő lakosságszámra (település/közös hivatalhoz tartozó települések) vetítve, vagy - ha ez magasabb létszámot eredményez - minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő.  Az Nmr. szerinti létszám a Kvtv. ALsz értékénél alapértelmezetten 25%-kal magasabb, járásszékhely településeken a duplája, fővárosi kerületeknél pedig három szorosa. És még mindig lehet nagyobb az eltérés, ha a gondozott családok száma meghaladja a családsegítőnként a 25-öt. És akkor ebben még nincsenek benne az ajánlott létszám szociális asszisztensei.

Emiatt nyugodtan mondhatjuk, hogy a költségvetés így nagyon jelentős mértékben alulfinanszírozza a szolgáltatást, ami a települések számára komoly költségvetési terhet jelenthet. Ez azért is gond, mert a család- és gyermekjóléti szolgálatok képezik a szociális ellátórendszer első védvonalát, működtetik a szociális és gyermekvédelmi jelzőrendszert, s általában véve egy rendkívül sokoldalú segítségnyújtás platformjai (lehetnének).

 

Család- és gyermekjóléti központok

A család és gyermekjóléti központ finanszírozási szerkezete a szolgálatokéhoz hasonló, de nem csak a gyermekvédelmi feladatok létszámát kalkulálja be a képlet, hanem a központokra telepített egyes többlet-feladatokat is. A  számított  szakmai  létszám  meghatározása itt is  számított  alap-  és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik, ez rendkívül hasonló a szolgálatoknál látottakhoz, de annál kicsit bonyolultabb. Ebben a képletben az elmúlt években voltak kisebb-nagyobb korrekciók (pl. a szociális diagnózis kapcsán). A jelenleg hatályos verzió a következő:

JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz + EM] * JFÖ + FT

JAT = a támogatás összege,

JALsz = járási alaplétszám,

a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma (Lj) és a járáshoz tartozó önkormányzatok száma (TELsz) alapján az adott évre  elismert  foglalkoztatottak  számított  alaplétszáma, egy  tizedesre  kerekítve. A JALsz értéke:

járásszékhely önkormányzatok esetében:  Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő,

kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,  

SZk  =  korrekciós  szorzója  (SZk),

azon  kerületi  önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőzőév  május  31-én  -  a  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezményben  részesülő  gyermekek aránya meghaladja a 2,5 %-ot: 1,5, minden más esetben: 1,

JKLsz = kiegészítő létszám, egy tizedesjegyre kerekítve.

Értéke a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások tekintetében a következő paramétertábla alapján számolandó:

EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,

FT = a szociál-  és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény esetében 10 460 000 Ft/engedélyes.

 

A központok esetében is az egyik fő probléma a finanszírozás tekintetében, hogy elvárt létszámok  meghaladják a finanszírozott létszámokat. A szolgáltatás alapját jelentő esetmenedzserből 7000 fő járási lakosságszámra vetítve szükséges 1 fő, de , de minimum 3 fő.  Ha ez magasabb létszámot eredményez, akkor minden 50 ellátott családra 1 fő esetmenedzser alkalmazása szükséges. Finanszírozási szempontból ez a járásszékhely településekre nézve jelent többletterhet, mert a járási települések vonatkozásában ellátott feladatot a járásszékhely település önkormányzata viseli minden ellentételezés nélkül. Plusz egy fő létszámként kerül be a létszámba járásonként a szociális diagnózis végző személy létszáma.

 

Mennyi az annyi?

A szolgálatok és központok finanszírozása az átalakítást követően 2016-2018 között azonos összeggel futott (3 millió forint / számított létszám). A 2019. évi költségvetési törvény még évi 3 millió forintos támogatással indította a szolgáltatásokat, de év közben kiegészítés (kiegészítő fajlagos támogatás) érkezett ehhez. Ez a kiegészítés nagy részben az előző évek bérminimum-emelései nyomán "elszálló" személyi kiadások kompenzálását szolgálta, az azóta bekövetkező emelések hivatkozási alapjai is többnyire a személyi kiadások fedezete. Ettől az évtől a központ és a szolgálatok finanszírozása elvált egymástól, a számított létszámra eső támogatás a család- és gyermekjóléti központoknál alacsonyabb összegű. A 2020. évben szintén volt kiegészítő támogatás, ami kormányrendeleti szinten jelent meg (ki gondolná, hogy egy kormányrendelet simán felülírja a költségvetési törvényt, ugye?). 2021-ben pedig egy összevont, járványhelyzeti intézkedéseket tartalmazó

A szolgálatok finanszírozásánál a fenti képleten túl a szociális ágazati pótlék önálló finanszírozása is jelen van, a szakdolgozók illetményének a Kjt. szerinti alapösszege a fajlagos támogatást terheli (ez nagy részben gyakorlatban a minimálbér éves összegét jelenti), ezen felül külön számolandó a szociális ágazati pótlék támogatása.

 

Értékeljünk...

A család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok esetében a legnagyobb probléma, hogy az elvárt szakdolgozói létszám és a finanszírozott szakdolgozói létszám eltérő képlettel dolgozik, emiatt a szolgáltatás alapvetően egy alulfinanszírozott konstrukcióban működik. Valamiért az elmúlt években a központok finanszírozása lemaradt a szolgálatokétól. Szintén érdemes kiemelni (már ez nem szolgáltatás-specifikus, hanem ágazati szintű probléma), hogy nagyon nehéz nyomon követni a finanszírozási helyzetet.

 

 Valahogy így néz ki a rendszer - a 2021-es adatoknál a benyújtott tv. tervezet elfogadásával számoltam, a 2022-es évre pedig a költségvetési tv. javaslatban foglalt összeggel.

 

Források:

  • 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről
  • 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről
  • 2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről
  • 2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről
  • 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020 évi központi költségvetéséről
  • 2020. évi XC. törvény Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről
  • 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
  • 305/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet a települési önkormányzatok által biztosított egyes közszolgáltatásokat érintő bérintézkedések kiadásainak támogatásáról.
  • T/16118 Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről
  • T/15974 A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról